Semmelweis Ignác felfedezése világszerte ismert és elismert, amit alátámaszt az is, hogy 2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a világemlékezet részévé nyilvánította gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait.
A Semmelweis-dokumentáció része az orvos gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéséről szóló Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése) című kiadvány, amely 1860-ban Bécsben jelent meg (1861-es évszámmal), valamint egy, az Orvosi Hetilapban közzétett írás is. A teljes hagyatékot, a németül és magyarul megjelent publikációkat, leveleket a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár őrzi és gondozza.
Az UNESCO a Világemlékezet programot (Memory of the World Programme) 1992-ben indította el azzal a céllal, hogy a tagországokban fellelhető egyetemes értékkel bíró ritka és veszélyeztetett, írott vagy audiovizuális dokumentumok, gyűjtemények azonosítását, megőrzését és a széles körű megismertetését elősegítse. Magyarország hat örökséggel képviselteti magát: Semmelweis felfedezése mellett Tihanyi Kálmán „Radioskop” néven benyújtott szabadalomi kérelme, a Bibliotheca Corviniana, a Tabula Hungariae, az MTA könyvtárában őrzött Kőrösi Csoma Sándor Archívum, továbbá Bolyai János Appendix című műve kerültek fel a listára.
Mindezek mellett 2015-ben a Magyar UNESCO Bizottság javaslatára az UNESCO Általános Konferenciája Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulóját is felvette azon évfordulók közé, melyeket a szervezet megünneplésre méltónak talált.
Forrás: Semmelweis Egyetem, UNESCO