Vajon mi a közös a Habsburg birodalom császárnője és szegény váci TBC-s tímárné sorsában? Milyen volt a születés Semmelweis Ignác munkássága előtt? Egykor élt nők csontjai, múmiái vallanak a szülésről, mikor az még életveszélyes volt mind az anya, mind a gyermek számára…
Élettörténetek, múmiák, csontok
Egy dokumentumfilm forgatókönyvét „lapozgatva” élhetjük át ismert és ismeretlen asszonyok sorsát Semmelweis koráig. A „szereplők” egyes szám első személyben mondják el életük meghatározó momentumát. A vallomások, a megmaradt emberi maradványok – múmiák, csontok –, arcrekonstrukciók nyomán megelevenedő élettörténetek megható és olykor szomorú sorsokat tárnak elénk.
200 éve született Semmelweis Ignác, az anyák megmentője
A kiállításban Semmelweis saját szavainak felelevenítésével mutatjuk be küzdelmes útját, rendíthetetlen szándékát a szülő nők segítésében. Ismerkedjen meg Semmelweis Ignác életével!
A szülés Semmelweis előtt
Semmelweis előtt a gyermekvállalás mellett számos egyéb nehézséggel is szembe kellett nézniük a nőknek. A szülő korú nők (15-35 év) halandósági mutatói minden történelmi korban rosszabbak, mint az azonos korú férfiaké. Ennek általános okaként a gyermekszülést és a szülés körüli komplikációkat szokták megnevezni.
Ma már kevésbé veszélyes a szülés, segít a modern orvostechnika
Napjainkban már természetesnek vesszük, hogy a jóléti társadalmakban a nők és férfiak egyaránt egészségesen élnek, s a gyermekvállalás sem jelent túl nagy kockázatot. Megtervezhetjük a születendő gyermekek számát, a szülés módját, helyét, sőt még időpontját is. A fejlett orvosi képalkotó eljárásoknak és diagnosztikának köszönhetően nyomon követhető a magzat fejlődése, előre megismerhető a magzatok száma, neme és kiszűrhetők a rejtett betegségek vagy a fejlődési rendellenességek. Mindez még a 19. században sem volt evidens.
A kiállítás 2018. október 4-én nyílik, 16 órakor.
A tárlat a Semmelweis emlékév keretében valósul meg.
Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum